Vendée-i húsjuh

A helyi populációt a 17. században holland és flandriai fajták keresztezésével nemesítették, majd a 19. században angol southdown-nal fejlesztették tovább, javítva a hústermelést, de megtartva a jó szaporaságot. Ma mintegy 250 000 egyede él Franciaországban, zömében nyugaton és a Massif Central régióban.

Erős szervezetű, a forró nyarakat és a hideg teleket egyaránt tűrő, nagy hústermelő képességű egyhasznú húsfajta; apai vonalként javítja a napi súlygyarapodást, a takarmányhasznosítást és a hús-csont arányt. Az anyák hajlamosak aszezonális ivarzásra, szaporaságuk 1,7–1,9; a hó leeséséig képes a legelőn megélni, és nem igényes a téli elhelyezésre.

Közepes testű, közepesen finom csontozatú fajta zömök fejjel és széles homlokkal, mindkét ivarban szarvatlan. A fejet finom világos vagy halványbarna szőr borítja, a fülek oldalt állók. A gyapjú fehér vagy világosbarna, a bőr pigmentált, barna; jellemző a mély szügy, a jól izmolt far és lapocka. Az anyák 60–80 kg, a kosok 100–120 kg súlyúak.